A különböző urbanisztikai fejlesztéseket a jelenlegi gazdaságpolitika értékrendje határozza és tervezi meg, és ez az értékrend leolvasható köztereinkről. Ha a jéghegy csúcsa a látható világunk, akkor mit árulnak el társadalmunkról, közös értékeinkről és az élővilághoz fűződő viszonyunkról a köztereink? Milyen szemléletmód húzódik meg annak a jéghegynek a fenekén, melynek a csúcsán egy európai fővárosban pláza épül a köztérre és toronyház a folyópartra?
A térrablás, az elépítés nem az ingatlanfejlesztők és beruházók magánügye, hanem a legtisztább értelemben vett közügy. A társadalmi térnek része a városi sziluett, maga a látvány. Ennél fogva minden, a városképet érdemben befolyásoló változás közügy. A városi sziluettet megváltoztató toronyházak, a bevásárlóközpontok és a városi erdőkből kiharapott parcellák a társadalmi teret közlekedési- vagy fogyasztói térré silányítják. Ezzel szemben a jól működő városi terek lehetőséget adnak a találkozásra, a szabadidő eltöltésére is. Számtalan tényezőnek köszönhető, ha egy hely marasztaló, és az installáció ezek közül arra az evidenciára kívánja felhívni a figyelmet, hogy kell hozzá a köztér. A nem elrabolt tér, azaz a hely maga. Az építési állványokra erősített plexikből álló installáció a befektetői térrablásra interaktív módon hívja fel a figyelmet. Az állványzatba belépve a helyszínen jó eséllyel megvalósuló épületek kontúrjai egészítik ki a látványt (a Kopaszi-gáton például még több toronyház, a Puskás Stadionnál egy pláza).
A látogató számára kézzelfoghatóvá válik a szabad köztér jelentősége és annak törékenysége.
Jakabfi-Kovács Boglárka 2012-ben szerzett Építőművész diplomát a MOMÉn, jelenleg a doktori disszertációját írja. Kutatási területe a rendszerszemléleten alapuló fenntartható design stratégiaépítés, a nemnövekedés paradigmájának építészeti vonatkozásai, illetve a fentiek design oktatásba integrálása. Rendszeres előadó hazai és nemzetközi konferenciákon. Külsős óraadóként kurzusokat tart klímaadaptáció, adaptív reuse, játékosítás és rendszerszemléletű design témakörökben mind a MOME Építészeti Intézetében, mind a Budapest Metropolitan Egyetemen. Alapító tagja az Ökológiai Filmműhelynek, ahol az ország vízgazdálkodási problémáiról forgatnak dokumentumfilmet. A Marp stúdióval közösen tervezett családiháza 2020-ban Év Háza fődíjat és Big See Awardot nyert.
Időpont: 2024. szeptember 5. 12.00-18.00, szeptember 6. és 7. 14.00-18.00
Helyszín: Puskás Ferenc Stadion metrómegálló előtt, 1143 Budapest, Hungária krt. 48.
A művészeti projekthez kapcsolódó beszélgetés közreműködője: Lányi András, író
Moderátor: Hámori Péter, építész, GUBAHÁMORI
Beszélgetés időpontja: 2024. szeptember 5. 18.30
Beszélgetés helyszíne: 1093 Budapest, Nehru part, a Bakáts utca vonalában
Nyelv: a művészeti magyar és angol nyelven, a beszélgetés csak magyar nyelven
A program ingyenesen látogatható.