Hogyan lehet a tánc eszközeinek segítségével kifejezni azt a tömör mondanivalót, ami egy haikuban és tankában rejlik, és amit olyan nehéz lefordítani?
A haiku és tanka jellegzetes japán versformák alakilag rendkívül szigorúak és kötöttek. Szinte lehetetlen eredeti formájában egyetlen más nyelvre tökéletesen átültetni vagy akár újrakölteni. A mély gondolatiságot, bölcseletet, vallási, világnézeti misztikát tartalmazó, rendkívül tömör verseléssel a magyar irodalomban az idén 85 éve elhunyt Kosztolányi Dezső az elsők között foglakozott komolyabban a haiku művészetével, témájával.
Az alkotókban felmerült annak kérdése, hogy hogyan lehet a tánc eszközeinek segítségével kifejezni azt a tömör mondanivalót, ami egy haikuban és tankában rejlik, és amit olyan nehéz lefordítani? Hogyan tudják ők is megteremteni a haikuk és tankák hangulatát, szellemiségét a színpadon? A fentiekkel összhangban az alkotók célja volt, hogy megpróbálják a verseket saját nyelvükre, a tánc nyelvére „lefordítani”, átadni a közönségnek azoknak mondanivalóját, hangulatát és szellemiségét. A versek tömörsége, a kevés szóba besűrített mély tartalom a tánc elemeivel, lehetőségeivel kerül kibontásra, így biztosítva az interpretációs lehetőségeket a közönség számára. Természetesen a megértést segítik szavak (egy-egy kulcsfontosságú szó vizuális kiemelése és/vagy elhangzása tánc közben) és a hangok. A haikukat és tankákat amúgy is erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, amelyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.
A darab kiindulópontja 3 tanka vers: Hitomaro: Éj, Ryodsen: Ősz, Kinto: Vízesés. Az eredetiből és a magyar fordításból közösen kiválasztották azokat a kulcsszavakat, melyek jellemzik a versek hangulatának karakterisztikáját. Ilyen esszenciális szavak például: – magány, érzelem, éj, ősz, vízesés, kövek, öregedés, dicső, ég, levél, jelen. Az előadók a 3 versben megjelenő különböző természeti képeket (pl. vízesés, éj, ősz)használták fel: a színeket, az itt fellelhető termesztés mozgásokat és sebességüket, az élő és élettelen anyagok jellemzőit. Emellett foglalkoztak ezen képek rájuk gyakorolt hatásaival, hangulatával. Ahogy a természetben, úgy a saját testükön belül is vizsgálják a kapcsolatokat, összefüggéseket: bizonyos testrészek kapcsolódásainak lehetőségeit, minőségeit, térbeli elhelyezkedését.
A PLACCC Dance keretében mindezt a kutatást még egy aspektussal gazdagítják, amikor a koreográfiákat beleírják a választott köztér struktúrájába.
Alkotók és előadók: Miklósy Alex, Matisz Viktoria, Toyabe Ayumi
Időpontok: 2022. június 21. 17.30 és 20.00
Helyszín:
17.30 Nemzeti Múzeum lépcsője, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
20.00 1053 Budapest, Egyetem tér
Ingyenes program.
Az előadások a „Köszönjük, Magyarország!” program keretében valósulnak meg.